Megszépül a Széll Kálmán tér
Mi mindent „élt át” ez idáig a Száll Kálmán tér, melynek felújítása 2016-ig fog tartani? Cikkünkből kiderül.
A tér nevezetességei
A tér igazi fénypontja sokak szerint a 70-es, 80-as években volt, mikor a tér nem egyszerűen találkozási pontként funkcionált, hanem a társas-együttlét színtereként is működött, s több híres galeri is megtelepedett, a „Moszkva téri galeri” talán a fiatalabbak számára is ismerősen cseng.
A tér azonban nem csak a fiatalok találkozási helye (volt). A hétvégi délelőttökön kirándulók tömege lepte el a teret, akik a Budai-hegyeket veszik célba és felkeresik a Fogaskerekűt, a Gyermekvasutat, vagy épp a Normafát.
Az itt áthaladó, valamint hosszabb-rövidebb ideig megálló embertömegek kiszolgálására jött létre annak idején a KGST-piac, ahol a virágoktól kezdve az erdélyi szőttesig mindenféle termék megtalálható volt. Napjainkban ez a mini piacsor a Metró kijáratától egészen a 4-6-os villamosok végállomásáig húzódik. Az árusok mindenféle dobozokon, asztalkákon kelletik/kellették a portékájukat. A BKK csodaszép látványtervein evidens módon nekik már nem jutott szerep.
Volt azonban egy másik piac is a téren, a kissé morbid nevű Emberpiac. Ez azt jelentette, hogy a téren találkoztak a munkát vállalni szándékozók és a munkaadók. Egy 1986-os Magyar Rádiós interjú tanúsága szerint: villanyszerelő, grafikus, egyetemi tanár, mérnök egyaránt keresett itt munkát, megélhetést. Nagy valószínűséggel a 80-as évek elején vált ilyen méretűvé a piac. S hogy mi hívta ezt életre? Ez több mindennel is magyarázható; ilyen az akkori gazdasági enyhülés vagy például az, hogy a hegyvidéki építkezésekhez jó segédmunkásoknak bizonyultak az itt találkozó hipszterek, akikhez később csatlakoztak a társadalom egyéb rétegeiből munkát keresők is.
A tér zöld órája több generáció számára jelentett találkozási pontot, és persze segítséget, hogy mennyire kell sietnie:-). A tér év elején kezdődött rekonstrukciója során szinte elsők között szerelték le az órát, amivel többek nem tetszését kiváltották. Az óra azonban nem „veszett el”, átszállították a Kiscelli Múzeumba.
A tér pedig nem marad óra nélkül, az új megjelenéshez illő, modernebb órán lehet majd nézni ezen túl, hogy mennyire kell sietni az induló járatunkhoz.
Széll Kálmán tér, Moszkva tér, Kalef, Móló, Moszkvás Széll Kálmán tér
A térnek 1929 – első hivatalos elnevezése - óta több hivatalos és nem hivatalos neve is volt. Először volt Széll Kálmán tér, aztán a II. világháborút követően lett a neve Moszkva tér. Nem hivatalosan a 60-as, 70-es években az itt találkozó fiatalok Kalefnak hívták. De hívták Mólónak és Moszkvásnak is. A rendszerváltás után merült fel először a tér átnevezése, akkor Antall József tér elnevezés szerepelt a tervek között, de végül ez nem valósult meg. Jelenlegi, régi-új nevét 2011-ben kapta (vissza), egészen pontosan 2011. május 12-től hívják a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a teret ismét Széll Kálmán térnek.
De ki is volt pontosan Széll Kálmán?
Teljes és nemesi nevén Dukai és Szentgyörgyvölgyi dr. Széll Kálmán politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter volt, akinek legnagyobb sikereként az Osztrák-Magyar Bank létrehozását tekintik. További érdekesség, hogy felesége Vörösmarty Mihály lánya volt.
A Széll Kálmán tér a tervek szerint 2016-ra szépül meg
A tér felújítása már régóta időszerű volt, hiszen a folyamatosan romló állapotú tér minden arra járó szemét okkal bántotta. A nemrégiben elkezdődött rekonstrukció 2016 tavaszára fejeződhet be, de jó hír, hogy a jelenlegi, a 18-as, 59-es, 61-es, 4-es és 6-os villamosokat érintő korlátozások, kényelmetlenségek a tervek szerint nyárra megszűnnek.
Néhány kép a múltból, egész pontosan 1952-ből:
És néhány kép a jövőből, melyeken a BKK látványtervei láthatók, hogyan fog a tervek szerint kinézni a tér 2016 tavaszától: